A terhesgondozást Magyarországon a szülész-nőgyógyász szakorvos, a szülésznő, a családorvos és a védőnő együtt végzi. Célja a magzat és az anya egészségi állapotának követése, a kismama anyaságra való felkészítése.

Az első vizsgálat során a szülészorvos tájékozódik a kismama kórelőzményéről. Ennek során kérdéseket tesz fel a korábbi betegségeiről, az esetleges gyógyszerszedésről, a családban előforduló betegségekről, káros szenvedélyekről, a korábbi szülészet-nőgyógyászati betegségekről, terhességekről, szülésekről. Rákérdez a havi vérzés rendszerességére, az utolsó vérzés időpontjára, a vérzés hosszára is. Ezek alapján kiszámítja a terhesség aktuális korát, valamint a szülés várható időpontját.

A terhesség első harmadában

Az első jelentkezést ultrahangvizsgálat követi, aminek a célja a terhesség élő, illetve méhen belüli voltának tisztázása. Leggyakrabban a 12. hétig az ultrahangvizsgálatot hüvelyen keresztül végzik, ugyanis nagyobb felbontású, részletgazdagabb képet ad, mint a hasfalon keresztül végzett vizsgálat.

A terhesség szakaszai

A terhesség szakaszai

Mindezeken kívül a terhesség első harmadában a szülész-nőgyógyász belső nőgyógyászati vizsgálatot is végez a terhesség tényének megerősítésére. Lehetőség szerint a terhesség első harmadában szükséges felkeresni a háziorvost vagy belgyógyász szakorvost, aki EKG-t készít, vérnyomást mér és általános fizikális vizsgálatot végez. A terhes testsúlyának ellenőrzése az első jelentkezés során, majd a későbbi alkalmakkor is megtörténik. Javasolt a terhesség elején egy fogorvosi ellenőrző vizsgálat, illetve szükség esetén a gyulladásos gócok felszámolása, mert a szájüregi gyulladások mellett magasabb a koraszülés veszélye.

Az első laborvizsgálat szintén erre az időszakra esik, ennek során a vérképet és az éhgyomri vércukorértéket ellenőrzik, valamint szifilisz és hepatitis B szűrést végeznek, ezen kívül pedig az anyai vércsoportot és az esetlegesen jelen levő antitesteket határozzák meg. A vizelet általános és vizeletüledék-vizsgálata is a kivizsgálás része.

A leggyakoribb vérvizsgálati adatok értelmezése A terhesség elején a 37 évesnél idősebb nők esetében kötelező a genetikai tanácsadás. Ennek során áttekintik azokat a lehetséges tényezőket, amelyek a baba szempontjából genetikai kockázatot jelentenek.

Általános vizsgálatok a terhesség további harmadaiban

Amennyiben a terhesség szövődménymentes, a terhesség későbbi szakaszában a 26. hétig havonta egy alkalommal indokolt az ellenőrző vizsgálat, ezután a 36. hétig 3 hetente egyszer, majd a szülés várható időpontjáig heti egy alkalommal. A kiírt időpont után másnaponta javasolják a vizsgálatot. Minden ilyen alkalommal megmérik a terhes anya vérnyomását, megszámolják a pulzusszámát. Ez igen fontos a terhességi magasvérnyomás-betegség és a terhességi toxémia korai felismerésében. A testsúly ellenőrzése is egyszerűen elvégezhető, elsősorban a hirtelen nagy gyarapodásra kell odafigyelni, ugyanis ez szövetközti folyadék felszaporodására, ödémára utalhat. Későbbi terhességi korban speciális eszközzel ellenőrzik a magzati szívműködést is, valamint a szülészorvos külső vizsgálattal tájékozódik a méh növekedéséről. A belső vizsgálat során az orvos a méhszáj és a méhnyak állapotát ellenőrzi, azonban ilyen vizsgálatot nem feltétlenül végeznek minden alakommal, ez függ a terhes állapotától, esetleges panaszaitól is.

Időponthoz kötött szűrések

Bizonyos vizsgálatokat adott terhességi korban szükséges elvégezni. Vérvétellel járó – például vérkép, vércukorvizsgálat – illetve vizeletvizsgálatot a terhesség mindhárom harmadában végeznek a gondozás során.

Az ultrahangos szűréseket a 11-13., a 18-20. és a 30-32. héten kötelező elvégezni. Ezenkívül a szülészorvos természetesen bármikor végezhet ultrahangvizsgálatot, ha szükségesnek látja a tájékozódást, különösen  a szüléshez közeledve.

A 12. heti vizsgálat célja a fejlődési rendellenességek szűrése, ilyenkor mérik a magzati tarkóredő vastagságát. Ennek a Down-kór felismerésében van szerepe, ugyanis az ebben a betegségben szenvedő magzatoknál magasabb értékek tapasztalhatók. Szintén ekkor lehet kiszűrni a velőcsőzáródási rendellenességeket, azaz a nyitott gerincet is.

A 19. héten ismételten részletesen átvizsgálják az egyes szervrendszereket, a fejlődési rendellenességek kizárására. A későbbi ultrahangos szűrések célja főleg a magzat növekedési ütemének, a magzat és a méhlepény elhelyezkedésének, illetve a lepény állapotának, érettségének megítélése.

A SZÜLÉS VÁRHATÓ IDEJE A szülés várható időpontját az utolsó menstruáció első napjától számoljuk, ami azt jelenti, hogy a 40 hetes visszaszámlálás körülbelül két héttel azelőtt kezdődik, hogy a spermium és petesejt találkozik, és lassan magzattá alakul.

A 24. és 28. hét között végzik el a terhességi cukorbetegség szűrését. Ilyenkor éhgyomorra, teában kell meginni adott mennyiségű glükózt. A cukros tea elfogyasztása után két órával szintén vércukorszint-mérés következik, ennek kóros eredménye esetén állapítható meg a terhességi cukorbetegség. Ez az állapot diétával, súlyosabb esetben inzulinnal kezelhető, és a szülést követően rendeződik. A betöltött 36. hét után hetente egy alkalommal (szükség esetén gyakrabban) kerül sor az ún. NST (non-stressz teszt) nevű vizsgálatra. Ennek során a kismamának 20-30 percet kell nyugalomban feküdnie, miközben a hasra erősített eszköz regisztrálja a magzat szívfrekvenciáját, annak változásait és a nyugalmi méhtevékenységet. A vizsgálat célja a magzat oxigénellátottságának megítélése.

A várandósgondozás alatt történő szűrővizsgálatok menetrendje

Az 26/2014. (IV. 8.) EMMI rendelet a várandósgondozásról 1. számú melléklete a várandós anya gondozási könyve, amelyben a vizsgálatok alábbi menetét javasolják:

 

Forrás: https://www.webbeteg.hu/cikkek/terhesseg/174/a-terhesseg-soran-kotelezo-szurovizsgalatok